Csipkemánia

A csipke története

Csipke alatt olyan textíliát értünk, melynek sajátossága, hogy mintája a textil készítése közben jön létre. A csipke lyukacsos, áttört anyag, melyből következően légies, könnyed megjelenésű. Fehér vagy színes fonalból, többféle technikával készülő kézműves alkotás, mely rendkívül sokféle és reprezentatív lehet. Az öltözködésben kezdték először felhasználni, és hamarosan az ékszerekkel vetekedő népszerűségre tett szert.

Két alapvető csipkefajtát ismerünk: az egyik a varrott, a másik a vert csipke. Varrott csipke készítésekor tűvel és egyetlen szállal dolgozunk. Ezzel szemben a vert csipke (klöpli) több szállal készül. A verőpálcának nevezett orsókról a fonalat a minta szerint leszúrt gombostűk köré csavarják.

A horgolás a csipke készítésének egy késői változata. Horgos végű tűvel készítik, az ujjakra csavart fonálból. A technika a kőkor táján alakulhatott ki, a csomó nélküli, egyszálas fonásból. A fonalat kézzel hurkolták össze, egybefüggő felületté alakítva ezzel az anyagot. Ez a horgolás alapja is, így elmondható, hogy az alapötlet az ősidőkre nyúlik vissza.
A ma ismert csipke Itáliából ered: a reneszánsz korában, Velencében készítettek először varrott csipkét. Ebből a korból származik az első igazi horgolt csipke is. Technikájáról megállapítható, hogy horgolótűvel készült, de több adat vagy leírás nincs róla. A kezdetben főleg geometrikus mintájú darabokat hamarosan a gazdagon díszített, leveles, virágos motívumú, ember- és állatalakokkal variáló változatok követték.

A viseletben a csipke először mell-, gallér- és kézelőfodorként volt divatos. Díszítő jellege mellett viselője társadalmi rangját és vagyoni helyzetét is jól reprezentálta: az igényes csipke a kezdetektől fogva drága volt. – A ruházat mellett lakás- és otthondíszként is hamar megjelent: ott találjuk az ágy- és párnahuzatok ékesítőjeként.

Népszerűsége századokon át töretlen volt. Általában minden előkelő nő foglalkozott csipkekészítéssel. Egyházi díszítőelemként mindig is népszerű volt az előkelő hölgyek által ajándékozott szép és becses kézimunka.

A kézi csipkék előállítása rendkívül munkaigényes. Költségük, fáradtságos technikájuk és készítési idejük viszonylagos hosszúsága miatt tömeggyártásuk sosem vált maghatározóvá. Az aktuális divattrendet a gépi csipke szolgálja ki és teszi a fogyasztók számára elérhetővé.

1392723167_csipke_szoveg_illusztracio_1.jpg

Híres csipkekészítő központok

A brüsszeli csipke

A brüsszeli csipke a legfinomabb brabanti lenfonalból készült. A belga csipkekészítés első említése V. Károly német-római császár (1500 – 1558) uralkodásának idejéből származik. Királyi rendelete előírta, hogy a csipkekészítést a németalföldi tartományok iskoláiban és zárdáiban oktassák. Ezzel egy virágzó ipar kibontakozását tette lehetővé. Míg korábban vetélt csipkét készítettek, a 18. századtól terjedt el a varrott csipke. Ilyet ma főleg Aalst városban és környékén készítenek. A vert csipke változatai elsősorban Brugge-ben és vidékén terjedtek el. Csipkegyárak ma már nem léteznek Belgiumban, de néhány manufaktúrában tovább él a hagyomány. Az egyik leghíresebb közülük a Louise Verschueren.

Az ír csipke

Az Írország szép zöld legelőin „növő” gyapjú korán megteremtette az ír textilipar kialakulását. A jó minőségű fonal minden kézműves technikához jó alapot biztosított.

A csipkekészítés technikája a 19. században lett felkapott. Tehetősebb hölgyek tartották életben és elevenítették fel a horgolás hagyományát, akik a gazdaság erősítése céljából ingyen oktatták az érdeklődőknek.

Az ír csipke készítése során először nagyobb alakzatokat horgolnak meg. Ezeket aztán sablonra tűzve összefércelik, egybedolgozzák. Az alakzatok közti teret horgolással töltik ki. Motívumaiban főleg virágokat, leveleket, madarakat, pillangókat variál. Egyik nagy csipkeközpontjuk Clone város és környéke. Az itt élő csipkeművészek szigorúan meghatározott mintáitól a mai napig nem lehet eltérni.

1392723265_csipke_szoveg_illusztracio_2.jpg

Csipke a magyar népművészetben, népi díszítőművészetben

Magyarországon a középkorban tűnt fel a hurkolt csipke. Nemes asszonyaink arany- és selyemszálból készült csipkefőkötőket hordtak. Eleinte tű segítségével hurkolták a fonalat csipkévé.

A horgolás a magyar népművészetben újkeletű jelenség – fokozatosan a korábbi rececsipke helyét vette át. A technika az 1880-as, 1890-es évektől, helyi kezdeményezésre terjedt el. A varrt csipkét jórészt csak vászonszélek összeállítására alkalmazták. A vert csipke elterjedésének szigetszerű gócai ismertek. A csipkék mintája a mintakönyvek tanúságtétele szerint megegyezik.

Bár sok magyar vidéken készítettek horgolt csipkét, sajátosan önálló mintavilágot kevés területen tudtak kialakítani. Ilyen például a mezőkövesdi matyók csipkéje. Itt elsősorban zsebkendők és férfi ingujjak szélére készítettek horgolást. Mintáik tömöttek és zsúfoltak voltak, olyannyira, hogy az elbeszélések szerint a legények verekedéskor hosszú és bő ingujjukat egy csavarintással egybefogva, bot helyett ütöttek vele. Megemlíthetjük még a teljes egészében horgolt sárközi zsebkendőt is, melyet a lányok jegyajándéknak készítettek kedvesük részére. Kalotaszegen rececsipke-mintákból készült, lepedőbe horgolt betéteket találhatunk. Párnák végeit is rendszeresen díszítették horgolt mintákkal: e téren a sóváradi textíliák méltóak az említésre.

Az újabb korban hazánkba több közvetítőn keresztül jutott el a csipkekészítés művészete. A technika és alkalmazása a 19-20. század fordulóján új virágkorát élte.

1392723401_csipke_szoveg_illusztracio_3.jpg

Főbb hazai csipkeközpontok

*A halasi csipke

A hazai és külföldi iparművészet kitüntetett terméke. A 19. század végén, a tömegcikként előállított ipari termékek korában igyekeztek kézművestechnikákat alkalmazó manufaktúrákat létrehozni, ezzel őrizve a hagyományt. Kiskunhalason élen jártak ebben, így keletkezett a világhírű halasi csipke.

Az első halasi csipkét Dékáni Árpád (1861-1931) iparművész és rajztanár tervei alapján Markovits Mária (1875-1954) fehérneművarró készítette.

E csipke jellegzetessége, hogy „kézzel varrott”. Az alapszálat a mintarajz vonalán vezetik végig, majd huroköltésekkel fogják le. A kimaradt részeket öltéstechnikákkal bestoppolják így rajzolódik ki a plasztikusan tervezett alak.

A halasi csipke 1904-ben kezdte meg világhódító útját, mikor a St. Louisi Világkiállításon nagydíjat nyert.

A csetneki csipke

Csetneken a 19-20. század fordulóján a Szontagh-nővérek – Erzsébet (1856-1917) és Aranka (1858-1950) – honosították meg a horgolt csipke készítésének divatját. A környéken elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak, így amikor az 1880-as években a dohányipar visszaesett, a hölgyek a csipke készítésével a felszabaduló női munkaerő számára kívántak háziipari tevékenységet biztosítani. Sajátos motívumvilágú csipkéik az ír horgolt csipke készítésének hagyományain alapultak, de hamar belevitték a maguk ötleteit is: a motívumkincset a magyar úrihímzés formáival gazdagították.

A halasihoz hasonlóan a csetneki csipke is sok rangos elismeréssel büszkélkedhet.

1392723460_csipke_szoveg_illusztracio_4.jpg

A II. világháború után a csipkét, mint lakásdíszt polgári jellege és az ehhez kötődő ideológia miatt méltatlanul mellőzni kezdték. A csipke és a horgolás az 1960-as években került újra a köztudatba, amikor divatba jöttek a horgolt miniruhák, és a horgolás lakásdíszként is feltűnt. Ekkoriban szinte minden otthonban volt néhány „nagyi csipkéje”, mint kisterítő és tv-k tetejének ékesítője. Aztán divat jött és ment: a csipkét pár évtizedre megint elfelejtettük. Napjainkban lakberendezési kiegészítőként új (és már sokadik) reneszánszát éli: ha tetszik és szeretjük, ötletes dekorációként bármilyen stílusú és jellegű otthonban felhasználhatjuk.

A szöveget összeállította: Krisztina

Felhasznált irodalom:

Herkely Károly: A mezőkövesdi matyó horgolás. Néprajzi Értesítő, 1938
Magyar Néprajzi Lexikon I-V. Főszerk.: Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977-1982
V. Ember Mária: A csipke. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1962


Néhány ötlet a csipkék felhasználására

1392723530_csipke_ernyo.jpg1392723545_csipke_keretben.jpg1392723555_csipke_lampabura.jpg1392723565_csipke_legyezo.jpg1392723572_csipke_parnahuzat.jpg1392723579_csipkegombok.jpg1392723591_csipkeuveg.jpg1392723596_csipkevirag.jpg

A nálunk kapható csipkékről

A boltunkban és webáruházunkban kapható csipkéket kivétel nélkül olyanok készítették, akik számára nagyon nagy öröm a kézimunkázás. Valamennyi csipkénk igazi kézműves remek. Noha a nálunk kapható csipketerítők önvédelmi célra nem alkalmasak (lásd fentebb, a mezőkövesdi matyók csipkéjének történeténél), lakásunk, otthonunk díszítésére kiválóak.


EXKLUZÍV KÉZMŰVES CSIPKÉINKET KERESSE A WEBÁRUHÁZBAN, VAGY SZEMÉLYESEN, BOLTUNKBAN!

Nyitva tartás

1343312092_hollywood.jpg
október 1-től – június 15-ig: Hétfő: zárva Kedd – Péntek: 10 – 13 | 14 – 17 Szombat: 10 – 12 Vasárnap: zárva (Előfordul, hogy a boltajtón ki van írva: Rögtön Jövök - ilyenkor be lehet csengetni, mert nyitva vagyunk.) június 16-tól – szeptember végéig: Hétfő – Péntek: 8.30 – 12 | 15 – 17 Szombat: 8.30 – 14 Vasárnap: zárva (Sürgős esetben, telefonhívásra is kinyitunk. Ha a kiírt Nyitva tartás ellenére nem vagyunk nyitva, akkor kinyitunk máskor. Mert le- het, hogy a Nyitva tartáson kívüli időben is kinyitunk, meg az is lehet, hogy Zárva tartunk! Minden a körülményeken múlik.) Megértését és együttműködését köszönjük!
 

HANGLEMEZBORÍTÓK

1413379039_p8010464.jpg
Külső és belső lemeztasakokra rendelést felveszünk! Fehér papír, karton külső lemezborító és fehér papír könnyű belső lemeztasak kapható.
 

Csomagpont

1387294883_salas_csomagpont_oldalsav.jpg
ÚJ SZOLGÁLTATÁS! Átadóhely webáruházaknak, futárszolgálatoknak, magánszemélyeknek!
 

Hogyan keressen...

a webáruházban? A keresés jelenleg átalakítás alatt áll! A kereséshez segítséget talál a felső sorban, az információk menüpontban, vagy:
 

Csipkemánia!

1366992342_csipke_illusztracio_oldalsav.jpg
Olvasson a csipkekészítés történetéről és válogasson szépséges, kézzel horgolt termékeinkből!