F

1382392984_fust_milan_dramai.jpg
Füst Milán drámái

"Shakespeare-nek kéne lenni, az volna jó. Mert mit csinált ez a Shakespeare? Mindig kiszimatolta előbb, hogy mi kell a közönségnek. Bosszúdrámákat akar? S egy ilyen Hamlet című bosszúdrámának már sikere is volt? Írt tehát ő is egy Hamlet-et. Gonosz gyermekek hálátlanságának nagy sikere van a színpadon? Sőt, egy Lear fel is kavarta már a nézők kedélyét? Írt hát ő is egy Lear-t. Marlowe-nak nagy sikere volt a Máltai zsidóval? Ő is írt tehát egy zsidóról, megírta a Velencei kalmár-t. És így tovább.

Egyszóval kiszolgálta a közönséget, jobban senki se csinálta ezt nála, és íme, csodák csodája, e hű szolgálat ellenére, mégis remekműveket írt. – Ezt kellett volna tenned néked is – magyaráztam én e régi fiatalembernek öregkoromban.

Persze, felmerül itt az a kérdés, hogy tudtam volna-e utána csinálni? Sajnos, nem hiszem. Már azért sem, mert én, ha művészi munkáról van szó, nem tudok elhatározni semmit. Mihelyt én elhatározom, hogy ezt vagy azt fogom csinálni, abból nem jön ki semmi jó, s az írónak mi a legelső feladata művészi pályája kezdetén? Hogy a saját művészi természetét jól megismerje, s a szerint sáfárkodjon erőivel. S annyi kísérlet után mit kellett megállapítanom saját magamról? Hogy nékem a véletlenre kell rábíznom magamat arra, hogy az égből vagy a levegőből, vagy mit tudom én, honnan érkezik majd valami sugallat vagy fuvallat, s az fog majd repíteni engem, mint valami vesztébe rohanó vitorlást.

Ilyen vagyok, mit tehetek?..."

(A könyv fülszövege)

<> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <>

"Nem is én gondolkodom, a dolgok gondolkodnak itt belül."

"Érzed-e, hogy mily erők lappanganak itt? Mert nem vagyunk a régiek, a csend mögött vagyunk."

"Az élet zűrzavar. Kezdj bármibe, amit a véletlen sugall, s mondd rá, hogy jómagad is úgy akartad. Mint a szőlőtőt, becsapnak ám. Mert addig mesterkednek véle, gyötrik, amíg nagy fürtöt terem... S a végin ő is így akarta. S így te is. Amit beléd csempész a sors, az volt a dolgod itt..."

"...nem hiszem, hogy Istenünk e mindenségben épp az embert választotta képe másaként, tüzes felhőkből, hogy leszállt, s beszélt velök, s törvényt adott nekik – parány az ember ehhez, múló semmiség."
(IV. Henrik király)

Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1979
1382608425_fust_milan_naplo.jpg
Füst Milán: Napló I-II.

Negyven esztendőn keresztül írta naplóját Füst Milán. Esténként, éjszakánként újra meg újra megkísérelte szavakba önteni az átélt, látott, észlelt jelenségek, élmények lényegét. Megdöbbentő és elkápráztató az a tudás, bölcsesség, ami e naplóból elénk tárul.

(A könyv fülszövege)

<> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <> <>

"...csakhamar észrevettem, hogy a gondolatokat érzés előzi meg... az adja gondolataim színét... S ha nem vagyok elég fürge figyelő – a gondolat színe, tehát eredetének minden hangulata odavész – akkor tehát már nem is vagyok magammal azonos. Ma is úgy vagyok vele, hogy kis idő múlva már idegen testté lesz bennem tulajdon érzésem, ha nem sikerül azt oly módon visszaidéznem, hogy keletkezése foszlányait is magán hordja..."

"Romantikus az, ami lehetséges, de nem valószínű."

"Nincs az irodalomnak egyetlen olyan életnyilvánulása, mely annyira magán hordaná efemer voltát, mint a kritika. Glosszálni, feljegyezni egy mű hibáit, – hová, vajon hová teszik el megóvás végett az örökkévalóság raktáraiba ezt a sok megjegyzést? Az irodalmi munkák élnek, vagy meghaltak, – de mi legyen a róluk szóló megjegyzésekkel?"

"Mi állandóan kritizálunk, kritikai készségünk állandóan éber. Mi megtesszük megjegyzéseinket mindenkiről, akit ismerünk s rólunk is mindenki, aki ismer. Mi célja ennek? – mi jön ki mindebből? – Hol itt a megállás, hol az igazság? – Ki mondja meg nekem, hogy mi az, amit a magam tökéletlensége miatt másban hibáztatok s mikor van valóban igazam? – Nincs oly viszony, amelyben ne azt éreznők, hogy sérelmet kell elszenvednünk. Valóban sérelmet szenvedünk-e – s mindig másban van a hiba?"

"...a művész, amikor dolgozik, valamilyen közönséget maga elé képzel, hogy valakinek mondja, azt, amit mond, – ez kétségtelen. Kivételt e tekintetben talán csak azok a művészek tesznek, akiket hosszú évek rossz tapasztalata és lemondása hozzászoktatott ahhoz, hogy maguknak dolgozzanak, – de még ezek felől sem vagyok e tekintetben egészen biztos. S hogy milyen az a közönség, amelyet a művész magának elképzel, az épp a kérdés! Ha nem is mindig éppen szigorú olvasót lát maga előtt, de semmi esetre sem olyat, aki ízlése fejletlensége folytán képtelen azt felfogni, amit ő ki akar fejezni. Márpedig a közönség fejlett és kevésbé fejlett ízlésű individuumokból áll s tudjuk, hogy a fejletlenek vannak nagy többségben, – el sem képzelhető tehát, hogy az a kérdés, vajon valaki nagy művész-e vagy sem, – hogy ez népszavazás útján volna eldönthető. A sületlenségek mesterei nyernék a legtöbb szavazatot. Maradnak tehát a jobb ízlésűek, – de kik ezek? Kézenfekvőnek ígérkezik az a feltevés, hogy a többi művészt kell leginkább hivatottnak tartanunk társuk műveinek megértésére és megítélésére... Hiszen a céhek idején is a többi mester volt az, aki a remek alapján mesterré avatott. S csodálatosképpen: senki nem okoz nagyobb és keserűbb csalódást a művésznek meg-nem-értésével, mint éppen a többi művész. Keserűbb ez a csalódás az összes többinél, mert a szakértelem kedvezőtlen ítélete jobban képes megingatni önmagában való hitét, – mindaddig, amíg be nem látja, hogy társainak idegenkedése szükségszerű és természetes: ők a maguk művészetével vannak elfoglalva, – csakis a maguk felfogásának rokonai állanak közel hozzájuk – s épp meggyőződésük nagyobb intenzitása teszi őket más irányok konokabb ellenzőivé. (...) Abban sem hiszek, hogy az utókor igazságosabban ítél, – vagyis tehát, hogy lehetne valamely mű értékének igazi próbája: vajon fennmarad-e vagy sem? Az utókor sem igazságosabb, mint a jelenkor. Elfogultság volna az utánunk következő generációkat sokkal többre becsülnünk magunknál."

"Ha már egy Miatyánkot elimádkozott, attól félt, hogy annak nem minden szavát mondta el kellő áhítattal, épp azért arra kötelezte magát, hogy legalábbis két Miatyánkot mondjon el esténként. A két Miatyánk aztán szabállyá lett, s most már attól kellett tartania, hogy a kettő közül az egyiket talán mégsem elég nagy figyelemmel és odaadással susogta, – s így lett belőle három kötelező Miatyánk. S így lett belőle harminc, melyek közül az első hármat úgy kellett elimádkozni, hogy az ember minden betűjét külön hangsúlyozza, hogy azok ragyogva világítani kezdjenek a sötétben... Voltaképpen harminchármat mond el: az utolsó hármat pótlásul, mert hátha a számolásban tévedett. Nehogy az Isten megharagudjék..."

Tények és tanúk. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984

Nyitva tartás

1343312092_hollywood.jpg
október 1-től – június 15-ig: Hétfő: zárva Kedd – Péntek: 10 – 13 | 14 – 17 Szombat: 10 – 12 Vasárnap: zárva (Előfordul, hogy a boltajtón ki van írva: Rögtön Jövök - ilyenkor be lehet csengetni, mert nyitva vagyunk.) június 16-tól – szeptember végéig: Hétfő – Péntek: 8.30 – 12 | 15 – 17 Szombat: 8.30 – 14 Vasárnap: zárva (Sürgős esetben, telefonhívásra is kinyitunk. Ha a kiírt Nyitva tartás ellenére nem vagyunk nyitva, akkor kinyitunk máskor. Mert le- het, hogy a Nyitva tartáson kívüli időben is kinyitunk, meg az is lehet, hogy Zárva tartunk! Minden a körülményeken múlik.) Megértését és együttműködését köszönjük!
 

HANGLEMEZBORÍTÓK

1413379039_p8010464.jpg
Külső és belső lemeztasakokra rendelést felveszünk! Fehér papír, karton külső lemezborító és fehér papír könnyű belső lemeztasak kapható.
 

Csomagpont

1387294883_salas_csomagpont_oldalsav.jpg
ÚJ SZOLGÁLTATÁS! Átadóhely webáruházaknak, futárszolgálatoknak, magánszemélyeknek!
 

Hogyan keressen...

a webáruházban? A keresés jelenleg átalakítás alatt áll! A kereséshez segítséget talál a felső sorban, az információk menüpontban, vagy:
 

Csipkemánia!

1366992342_csipke_illusztracio_oldalsav.jpg
Olvasson a csipkekészítés történetéről és válogasson szépséges, kézzel horgolt termékeinkből!